Körte, a körte nemhez tartozó, a Rosaceae családba tartozó, lombkorona terjedő lugasnövénye; gallyak vaskosak, fiatalon serdülő: kétéves hajtások lilásbarnák, ritka bőrlyukak; Levele hártyás, szélén mirigyfogak; levelei tojásdadok vagy elliptikusak, elkeskenyedőek vagy csúcsukban élesen hegyesek, kezdetben mindkét oldalon szőrösek, a régi levelek csupaszok; ernyő alakú virágzat, a kocsányok és a kocsányok fiatalon szőrösek; Gyümölcse tök vagy csaknem gömb alakú, enyhén lapított, barna; A virágok fehérek; Virágzás áprilisban; A termőidő augusztustól szeptemberig tart.
A körte Közép-Ázsiából származik, Hebei, Shandong, Shaanxi, Gansu és más kínai tartományokban terjesztik, valamint Olaszországban, az Egyesült Államokban, Spanyolországban, a Szovjetunióban és Franciaországban is termesztik. A körte szívós, szárazságtűrő, vízálló, sótűrő, fejlett gyökérrendszerrel rendelkezik, szereti a fényt és a hőmérsékletet, ezért érdemes mély talajréteggel és jó vízelvezetéssel rendelkező, enyhe lejtős hegyvidéki telepítést választani, különösen a homokos vályogos hegyvidékeken. A körte szaporítási módja elsősorban oltott szaporítás.
A „Tujing Materia Medica” feljegyzése szerint a körte tüdőnedvesítő, köptető és köhögésgátló, székrekedést eltávolító, emésztést elősegítő, tápláló és szomjúságoltó, tüdőhidratáló és köhögéscsillapító funkcióval rendelkezik, ami javíthatja a szervezet immunitását. A körte hűvös gyümölcs, különösen a máj yang hiperaktivitásában vagy a májgyulladásos magas vérnyomásban szenvedő betegek számára, enyhíti a hőt és a nyugtatót, javítja a szédülést, csökkenti a vérnyomást, táplálja a májat és védi a májat. [16] A körte vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, amelyek megőrizhetik az emberi sejtek egészségét, de meg kell jegyezni, hogy lép- és gyomorhiányos, laza székletű, hasmenéses, köhögős és váladékmentes emberek ne egyenek körtét, cukorbetegek pedig kevesebbet eszik. Mivel a körte lágy és lédús, édes és savanyú, "természetes ásványvíznek" is nevezik.
